A prédát akár hosszabb távon is követve becserkészi, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná. Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ez a teljesítmény egyedülálló a macskafélék között. Általában 10–12 évig él, de fogságban a 21 éves kort is megérheti
A hópárduc vagy másnéven irbisz (Uncia uncia) az emlősök (Mammalia) osztályába a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó Uncia nem egyetlen faja.
Korábban, több más nagymacskával együtt a Panthera nemhez tartozott, de a későbbiekben megállapították, hogy nem igazi leopárd, ezért önálló nembe sorolták be. A különbség egyik jele, hogy a pumához és a gepárdhoz hasonlóan a hópárduc sem képes bőgni
Életmódja
A hópárduc a legmagasabban élő macskaféle. Nyáron felhúzódik a 3500–6000 méter körüli fennsíkokra és sziklás magashegyekre, télire 2000 méter környékére költözik le. Vadászterülete 10–40 négyzetkilométer. Többnyire magányosan él; a párzási időszak januártól március közepéig tart; a terhesség körülbelül 100 napos. Az anya barlangban vagy a sziklák közt szüli meg és egyedül neveli fel 2-3 (ritkán akár 7) kölykét. Általában alkonyatkor vagy éjszaka indul vadászni. Étrendjébe főként a hegyvidékeken élő juh-, szarvasfélék- és kecske, valamint vaddisznók tartoznak, de megtámad bármilyen állatot, amit csak el tud ejteni, még akkor is, ha akár háromszor is nagyobb nála. Szükség esetén megeszi a madarakat és a rágcsálókat, sőt, a háziállatokat (jakborjakat, birkákat, kecskéket) is. A Himalájában jellemző zsákmányállatai a sörényes tahr (vadkecske) és a bharal (kék vadjuh).
A prédát akár hosszabb távon is követve becserkészi, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná. Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ez a teljesítmény egyedülálló a macskafélék között. Általában 10–12 évig él, de fogságban a 21 éves kort is megérheti